Szálka-Mecseknádasd

 

23.6 km,

Szálka két völgyben fekvő, hosszan elnyúló V alakot formáz. Leghosszabb északkelet-délnyugati irányú völgyének elzárásával szabálytalan alakú víztározó jött létre. Ez a mesterséges tó ma a falu legnagyobb vonzereje. Az erdő és a tó kitűnő mikroklímát biztosítanak a falunak. Erdeiben sokféle vad található. Különösen szarvasállománya híres, területén lőtték 1891-ben azt a szarvasbikát, mely 14,5 kg-os agancsával hosszú ideig világrekord volt. Szobra a falu központjában látható.
A község kulturális életét nagyban befolyásolja a "Szálkán a Művészetért" Alapítvány alkotótábora, amely várja a művészet minden ágában tevékenykedőket, népi kismesterségekkel foglalkozókat.

Mőcsényből indul Tolna megye egyetlen, 607 m hosszú vasúti alagútja. Látnivalói még az 1767-ben barokk stílusban épült római katolikus templom és a Néprajzi Gyűjtemény

Zsibrik 1959 óta Mőcsény településrésze. A református egyház által működtetett Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány telepén a kábítószeres fiatalokat gyógyítják, rehabilitálják.

Eszterpusztán a XV. századi vagy még korábbi templomrom a középkori Eszter – vagy más néven Östör – falu maradványa lehet.

Ófalu települést először 1426-ban említik írásos források – már ezen a néven. A török hódoltság idején kipusztult. 1740 után népesítette be új birtokosa, a bonyhádi Perczel család. 1760 körül német üvegkészítők kerültek ide, működésük itt is rövid ideig tartott. A környékbeliek "Hechentappernak" bozóttaposónak nevezték az ófalusiakat, akik jó utak hiányában sokáig csak árkon-bokron át jutottak ki gyönyörű völgyükből – talán ez mentette meg őket a II. világháború utáni kitelepítéstől.
A Német Nemzetiségi Tájház egy parasztcsalád otthonát, az összegyűjtött sváb életmód bútorait, eszközeit, ruházatát mutatja be.

A Kórógyi nemzetségből származó Clebus comes utódai építtették a Nádasdi-várat 1296-ban. Pécs elfoglalása után török kézbe került. Egy templomból átalakított Szulejmán dzsámi, egy iskola, egy kis fogadó, egy kis fürdő és negyven deszkatetejű ház volt a palánkkal és sánccal körülhatárolt, mandula alakú dombon, száz török várkatona állomásozott itt. A régészeti feltárással XIV. században épült, nagy alapterületű, háromhajós templom maradványai kerültek felszínre, valamint a török várfalak. A Várhegyen (Schlossberg) található romokat a falubeliek Török-várnak nevezik. Turisztikai vonzerejét növeli a Török-kút, a kilátó és a tanösvény.

Mecseknádasd a pécsváradi apátság alapítólevelében említett két Nádas falu egyike, ami Szent István birtokából került át a bencésekhez. A falu magva a középkori Szent István-kápolnánál volt. Itt álltak az első német telepesek házai is. A település jellegzetessége a dűlőkben húzódó három pincesor, melynek rendje valaha a falu házainak sorrendjét követte, a pincékben ma is kitűnő borokat érlelnek. A falu északkeleti végében található barokk stílusú Püspöki kastélyt Klimó György pécsi püspök 1751 és 1753 között építtette fel. Az épületet később iskolaként, illetve könyvtárként hasznosították. A falu barokk kálváriája – a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére emelt kápolnával – 1798 és 1811 között épült. A 6-os főút kanyarulatánál áll a román és gótikus jegyeket mutató Szent István-kápolna a XIII. században épült, falait XIV. századi gótikus freskók díszítik a szentek életéből. A XVI. századi kerítőfal maradványai ma is láthatók. A Német Nemzetiségi Tájház és berendezése a XVIII. század elején a Rajna mellékéről, Hessenből betelepült német lakosság népi építészetét, lakáskultúráját és egykori életmódját mutatja be.

szalka mecseknadasd