Kaposvár-Mernyeszentmiklós

 

24 km, n/a

Kaposvár 1749 óta Somogy megye székhelye, 70 000 lakosával a Dél-Dunántúl második legnagyobb városa. A helybeliek szerint hét dombra épült, akárcsak Róma. A város a Kapos folyó két oldalán, Külső-Somogy és a Zselic találkozásánál fekszik. A Kapos mocsarába épített vára a 14. századtól szerepelt az okiratokban, a várat a török hódoltság után a bécsi haditanács rendeletére felrobbantották. Az igazi fejlődés a reformkorban indult meg, majd a kiegyezés után folytatódott. A XIX. század végének gazdasági fejlődése terem-tette meg a modern ipar alapjait (gőzmalom, cukorgyár, gépgyár). A város idegenforgalmi vonzerejét elsősorban kulturális értékei adják (Rippl-Rónai Múzeum, Csiky Gergely Színház, Rippl-Rónai-villa).

Jókai liget: A Kapos folyó szabályozása után ezen a területen alakították ki Kaposvár első parkját 1840-45-ben. Itt volt korábban a Gilice malom, melyet a folyószabályozás után lebontottak.

A liget túlsó végén fekszik a Virágfürdő. A régi városi strandfürdő területén 1967-ben gyógyvizet tártak föl. Több kút hozza fel 671-1084 méteres mélységből az 51-55 °C-os hévizet. A gyógyító hatású termálvízre alapozva épült ki a Kaposvári Városi Fürdő, 50.000 m2-es parkosított területen. A fedett és nyitott medencékkel is rendelkező uszoda és termálfürdő nemrégiben egészült ki egy nyári szezonban üzemelő modern élményfürdővel.

A Noszlopy utcán régmúlt korok hangulatát idézik az évszázados platánsorok és az ódon épületek. Közülük is kiemelkedik díszes homlokzatával, oszlopaival az egykori Városi mozi – ma Szivárvány Kultúrpalota – mely 1928-ban épült, szecessziós stílusban, Lamping József tervei alapján.

A főtér névadójának, Kossuth Lajosnak a szobra, Kopits János kaposvári származású szobrászművész 1911-ben elkészült alkotása. Kossuthot mindig is nagy tisztelet övezte Kaposváron; 1869-ben a város országgyűlési képviselőjének, 1889-ben pedig díszpolgárává választotta.

A mai Városháza helyén az 1800-as évek derekán még egy aprócska épület állt, amelyben a Vendéglő a Bárányhoz működött. Miután ez kicsinek bizonyult, 1902-1903-ben készült el a mai, neoreneszánsz stílusú impozáns épület, Kopeczek György és Kertész Róbert tervei alapján.

A Kossuth tér kétségtelenül legimpozánsabb épülete a Nagyboldogasszony Székesegyház. Helyén már 1702-ben is templom állt, egy aprócska fatemplom, ám a sok vihar megélt épületnek az állaga annyira leromlott, hogy le kellett bontani. A mai neoromán épületet 1886 szeptemberében szentelték fel. Külön említést érdemel a székesegyház déli oldalát díszítő Szent István kút, Bory Jenő alkotása, valamint a főbejárat mellett álló rokokó Mária oszlop, továbbá a templom előtt látható Nepomuki Szent János szobor, amely a város második legrégebbi szobra (1742-ben faragták, a város védőszentjéről). A székesegyház mellett áll a plébánia klasszicista stílusú épülete, amely a templommal egyidejűleg készült.

A plébániától északra az egykori, 1873-ban felszentelt, romantikus stílusban épült Zárda épülete, ma a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola fő szárnya látható.

A Bajcsy-Zsilinszky utcában áll az egykori Igazságügyi Palota, ma a Somogy Megyei Bíróság épülete, amely 1906-ban épült, és az eklektika jegyeit viseli magán. Az impozáns homlokzatra feltekintve, a tekintélyt parancsoló oszlopok fölött Justitia istenasszony szobra is jelzi az épület funkcióját.

Az 1880-as évek elején megalakult kaposvári református gyülekezet másodikként felépült temploma a Kossuth Lajos utcai. A német téglagótika szellemében épült református templomot 1908. január 26-án szentelték fel.

A vörös téglából készült, görög kereszt alaprajzú, hagymakupolás evangélikus templom neoromán stílusban épült Harsányi Géza kaposvári építőmester kivitelezésében. A templomon megjelennek a szecesszió magyaros motívumai: növényi indák, tulipánok. Sándy Gyula tervező az eklektikus és a szecessziós elemeket ötvözte itt, ami a 20-as évek templomépítészetére jellemző volt.

A Deseda hazánk egyik leghosszabb mesterséges tava, melyet 1975-ben a Deseda-patak felduzzasztásával alakítottak ki. Hossza mintegy nyolc kilométer, szélessége 300-500 méter. Partján strandolási lehetőséget alakítottak ki, ugyanitt épült fel a város egyetlen kempingje. A tó nemcsak a fürdőzők, hanem a csónakázók, a horgászok és a vízi sportolók paradicsoma is.

A toponári oldalon épült fel a Fekete István Látogatóközpont, amely a tó és a somogyi vidék flóráját és faunáját mutatja be. Egyik fő látványeleme az épület teljes magasságát kitöltő tölgyfa, amelynek törzsén és lombkoronájában az erdők-mezők élővilága elevenedik meg. Másik különlegessége egy hatalmas akvárium, amely a Deseda jellegzetes halait mutatja be. Az épület mellett csónakkikötő, játszótér is épült. A tavon napelemes, környezetbarát, kerékpárszállítására is alkalmas kis hajó működik, amely kellemes sétahajózást tesz lehetővé.

A 26 hektáros Desedai Arborétum területe félszigetként északról nyúlik be a tóba. A terület – melyen eredetileg egy tájidegen akácos volt – változatos természeti adottságokkal rendelkezik, száraz dombhátak, enyhe nyugati és keleti irányú lejtők, mocsaras részek váltják egymást. A növények telepítése 1978-ban kezdődött meg a Sefag Rt. jóvoltából. A fiatal botanikai gyűjteményben szinte minden hazai fafaj megtalálható, 73 lombos fafaj és 38 tűlevelű fajta. Az impozáns látványt nyújtó tűlevelűeket, hamis ciprusokat, tujákat és jegenyefenyőket sorokban és csoportosan ültették. Az arborétumban a külhoni fajok mellett olyan hazai őshonos fajok is megtalálhatóak, mint az ezüsthárs, a bükk, a nyír.

Magyaregrest először 1229-ben említik az oklevelek a székesfehérvári káptalan birtokai között “villa Egris” néven. A török uralom utáni birtokrendezések kapcsán 1715-től 1945-ig, több mint 200 évig tartozott a herceg Esterházy család birtokához. Az 1652-ben emelt, majd 1761-ben újjáépített református templom országosan védett műemlék.

1302-ben Geste (Gezte), majd 1353-ban Gezthe alakban említik oklevelek Somogygesztit. Római katolikus temploma 1773 elején épült barokk stílusban, védőszentje Keresztelő Szent János.

A Jankovich-Bésán-kastélyt Botka János építette 1823-ban, klasszicista stílusban, 1927-ben építették át. Jelenleg magántulajdonban van, kastélyszálló lett belőle. A műemléki védelem alatt álló épület hathektáros parkja természetvédelmi terület, növényei kiemelkedő botanikai értéket képviselnek.

Mernyeszentmiklóst a nyolcvanas években csatolták Mernyéhez, mint belterület. Ez a településrész a török kincstári adóösszeírásban Alsó- és Felső-Miklós alakban fordult elő. 1726-ban a Nádasdy, 1756-ban a Festetics családé volt. A hajdan volt iskola és tanítókert ma Kultúrházként és játszótérként funkcionál az itt élők számára.