Mernyeszentmiklós-Somogyacsa

 

22.7 km, n/a

 

 Mernyeszentmiklóst a nyolcvanas években csatolták Mernyéhez, mint belterület. Ez a településrész a török kincstári adóösszeírásban Alsó- és Felső-Miklós alakban fordult elő. 1726-ban a Nádasdy, 1756-ban a Festetics családé volt. A hajdan volt iskola és tanítókert ma Kultúrházként és játszótérként funkcionál az itt élők számára.

Ecseny neve először III. Béla 1193-as okiratában szerepel. A törökdúlástól elnéptelenedett falu betelepítése evangélikus svábokkal Mária Terézia idején kezdődött meg. 1860 körül a Tolna és Baranya megyei sváb településekből költöztek át evangélikus családok. Az 1842–1843-ban épült evangélikus templomát tűzvészek miatt többször is újjá kellett építeni.

Leérve a Ráksi-patak völgyébe a Csillagfürt-szurdok (vagy ahogy a helyiek nevezik: a Gödörág) mellett haladunk, a mély medret az idők során a benne csordogáló patak vájta ki. A szurdok végénél állt az egykori erdészház, itt pihenőhelyet találunk padokkal, asztalokkal és tűzrakóhellyel.

Igal első ismert írásos említése 1193-ból származik a János lovagok számára kiadott levélben.1272-ben a nádor a nyulak-szigeti apácáknak adományozta, majd 200 év múlva, Mátyás idejében évi 4 vásárt tartó mezőváros lett. A török időkben sánccal, sorompóval, árokkal ellátott palánkvár volt itt, ám a törököktől csak 1687 táján sikerült visszahódítani, ekkor hajdúvárosi rangot is kapott. Rákóczi kuruc seregének egyik súlyos, 1707. februári vereségét őrzi a Kálvária-domb, mélyében Vak Bottyán elesett katonái és a harcoknak áldozatul esett helyi lakosok kaptak itt közös, örök pihenőhelyet. Ide hordták össze az elpusztult épületek maradványait, melyekből e kis domb keletkezett. Mellette áll a központban emelkedő, XV. században épült és 1756-ban barokk stílusban újjáépített, Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templom.

Igal XX. századi krónikájának mai napig meghatározó eseménye az 1940-es években indult olajkutatás és annak következménye, a felszínre törő. 81 Celsius fokos, bizonyítottan gyógyhatású termálvíz. A hatvanas években erre épült fel az Igali Gyógyfürdő. Vize alkáli-kloridos-hidrogénkarbonátos, jodidiont tartalmaz, fürdő-és ivókúrára egyaránt alkalmas. Igal 2009-ben kapott városi rangot.