Miklósi-Kapoly

 

21.3 km, n/a

Miklósi első okleveles említése 1332-37-re tehető, a XIV. század végén Kárával együtt a Karai család birtokában volt. 1436-ban Alsó-Miklósi és Felső-Miklósi néven is szerepelt. Az 1700-as évek első felében német telepesek érkeztek Mainzból és Pfalzából. Miklósi két részét egy hatalmas park választja el egymástól, itt az olimpiai bajnok Nagy Tímeáról elnevezett szabadidőpark kapott helyet.

Zicset először 1295-ben említik, 1478-tól Zichy György birtoka volt. A török hódoltság után német telepesekkel népesítették be újra. Római katolikus templomát Sarlós Boldogasszonynak szentelték 1786-ban.

A kedvező földrajzi adottságoknak köszönhetően Nágocs területe évezredek óta lakott hely. Már az őskori ember is megtelepült itt, ezt bizonyítják a község határában feltárt kő-, bronz-, és vaskori leletek is. Az i. e. I. évezredben a vas felhasználásával jutott először az emberiség kezébe tömegesen előállítható és megbízható eszköz. Ebből az időből ismerjük először név szerint e vidéken megtelepedett népeket, a keltákat és az illíreket.
Nágocs Árpád-kori település, nevét már 1138-ban említették az oklevelek. A falu életében, történetében azonban a legjelentősebb, több évszázadon át meghatározóan fontos birtokosok Zichy Zsigmond és leszármazottai voltak. A XVIII. század elején Zichy Ádám egyesítette somogyi birtokait, és az uradalom központjává Nágocsot tette meg. A XVIII. század első felében német telepeseket hozott a községbe, birtokát kettéosztotta: északon a katolikus németek, délen a református magyarok éltek. A família gazdasági törekvéseinek eredményeként a település előbb országos vásártartási jogot nyert, majd mezővárosi rangot kapott.

A Zichy család barokk stílusú kastélya 1714-ben épült meg majd az 1830-as években a földbirtokos emeletet építtetett a kúriára, és klasszicista stílusban átalakította. A kastély értéke volt többek között könyvtára is, amely 1945 után elkallódott, sorsa ismeretlen. A kastély parkjában több termetes fa található, közülük a legszebbek a fekete diók, a szivarfák, a tiszafák, a platánok és a magas kőrisek, de van itt egy-egy hatalmas gyantás cédrus és mamutfenyő is. A legidősebb fák kora meghaladja a száztíz évet. A kastély főkapujánál áll Nepomuki Szent János 1787-ben készült késő barokk szobra.

A mai Andocs környékén már a honfoglalás előtt éltek emberek. 1391-ben Zsigmond király a lövöldi karthauziaknak adományozta e vidéket. A török hódoltság után 1640-ben Jakusich György veszprémi püspök kezdeményezésére indult meg az andocsi misszió, melyet 46 évig a jezsuiták tartottak fenn. Az 1665-81 között a misszióvezető Horváth Miklós atya híres búcsújáróhellyé fejlesztette a kegyhelyet. A török megszállást veszprémi püspök a ferenceseket rendelte a községbe. A új kolostor alapkövét 1725 májusában tették le, s 15 éven át épült a ma is látható barokk stílusban. A gótikus kegykápolna a mostani templom szentélye lett. A templomot Padányi Bíró Márton, veszprémi megyéspüspök szentelte fel 1747-ben. Az oltárán látható Boldogságos Szűz szobrát is azóta öltöztetik más-más ruhába. A volt ferences rendház földszintjén található a Mária-ruhák múzeuma, melybe nemcsak Magyarországról, hanem a világ minden részéből küldenek ruhákat.

Kapoly neve először III. Béla király idejében fordult elő. A 17. század második felében elpusztult, a török hódoltság után a tihanyi apátsághoz tartozott. A 18. században németek települtek le a faluba. 1777-ben épült római katolikus temploma barokk, főoltára rokokó stílusú.

A somogyi dombok között rejtőzködő gyöngyszem Zala, ahogy sokan nevezik: Zalafalu. Egy 1278-ból származó írásban Sola faluként említik a nevét. A későbbi híres birtokosok, a Zichyek nevével először 1478-ban találkozunk, akkor jegyezték be Zichy György tulajdonaként.

A Zichy kúriát, mely Zichy Mihály festőművész szülőháza, az 1790-es években kezdték építeni majd fokozatosan bővítették. A kiállítást 1979-ben nyitották meg, a gyűjtemény megőrzésében nagy szerepe volt Zichy Mihály leszármazottainak, köztük Csicsery-Rónay Istvánnak, a festőművész dédunokájának. A család birtokával szemben fekszik a tízhektáros Zichy-kúria parkja, amit természetvédelmi területté nyilvánítottak. A parkot 1820 körül telepítették, amikor a ház körüli fenyőket, nevezetességei az egyenes sorban magasodó vasfák.