Kapoly-Bábonymegyer

 

21.2 km, n/a

Kapoly neve először III. Béla király idejében fordult elő. A 17. század második felében elpusztult, a török hódoltság után a tihanyi apátsághoz tartozott. A 18. században németek települtek le a faluba. 1777-ben épült római katolikus temploma barokk, főoltára rokokó stílusú.

A somogyi dombok között rejtőzködő gyöngyszem Zala, ahogy sokan nevezik: Zalafalu. Egy 1278-ból származó írásban Sola faluként említik a nevét. A későbbi híres birtokosok, a Zichyek nevével először 1478-ban találkozunk, akkor jegyezték be Zichy György tulajdonaként.

A Zichy kúriát, mely Zichy Mihály festőművész szülőháza, az 1790-es években kezdték építeni majd fokozatosan bővítették. A kiállítást 1979-ben nyitották meg, a gyűjtemény megőrzésében nagy szerepe volt Zichy Mihály leszármazottainak, köztük Csicsery-Rónay Istvánnak, a festőművész dédunokájának. A család birtokával szemben fekszik a tízhektáros Zichy-kúria parkja, amit természetvédelmi területté nyilvánítottak. A parkot 1820 körül telepítették, amikor a ház körüli fenyőket, nevezetességei az egyenes sorban magasodó vasfák.

Tab neve a német Theobald személynévből alakult rövidüléses változatokkal. A település első említését egy 1211-ben kelt oklevélből ismerjük "villa Thob" elnevezéssel. Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok során a mindenkori hatalmi erőviszonyokat követve a vidék gyakran cserélt gazdát. A helység 1847 elején mint mezőváros országos és hetivásárok tartására lett jogosult.

Tab város nevezetessége a Nagy Ferenc Galéria. Ma hat kiállító teremben, méltó környezetben látható az országosan is egyedülálló 300 művészi alkotás, Nagy Ferenc faragó iparművész, szobrászművész teljes életműve. A domborművek, szobrok, kisplasztikák, szaruserlegek sokféle témát mutatnak be: a honfoglalás témakörét, a pásztoréletet, a betyár világot, a falusi életképeket és vallásos jeleneteket.

Megyert már 1193-ban, Bábonyt (Bábon) 1259-ben említik az oklevelek, végül a két falut 1927-ben egyesítették Bábonymegyer néven. A falu környezete, az erdők, völgyek, avar gyűrűk kedveztek a betyároknak, az 1850-1870 közötti időszakban betyárvilág alakult ki. Közülük a leghíresebb Patkó Pista volt, emlékét ma a temetőnél kopjafa őrzi.

Fontos részre Bábonymegyer históriájának Rudnay Gyula festőművész részbeni ideköltözése, háza ma emlékmúzeum. Ő festette az evangélikus templom oltárképét, irányításával készült el a református templom mennyezetfreskója, illetve az I. világháborús emlékmű.

A dombhát tetejére érve piros rom jelzés vezet el a Kási-várig, amely az ország egyik legnagyobb földvár-maradványa. Belső területe lapos, ovális alakú. Köröskörül rendkívül meredek oldal övezi, alatta alacsonyabb szinten árok fut körbe. A vár, az alatta lévő Kás faluval a Csákok egyik birtokközpontja lehetett a 13-14. században.

Lulla legmagasabb pontja a 288 m magas Flóra-hegy, melyre geodéziai mérőtorony épült. A csodálatos kilátás a piros háromszög jelzésen egy rövid kitérővel érhető el.