25.2 km,
Megyert már 1193-ban, Bábonyt (Bábon) 1259-ben említik az oklevelek, végül a két falut 1927-ben egyesítették Bábonymegyer néven. A falu környezete, az erdők, völgyek, avar gyűrűk kedveztek a betyároknak, az 1850-1870 közötti időszakban betyárvilág alakult ki. Közülük a leghíresebb Patkó Pista volt, emlékét ma a temetőnél kopjafa őrzi.
Fontos részre Bábonymegyer históriájának Rudnay Gyula festőművész részbeni ideköltözése, háza ma emlékmúzeum. Ő festette az evangélikus templom oltárképét, irányításával készült el a református templom mennyezetfreskója, illetve az I. világháborús emlékmű.
A dombhát tetejére érve piros rom jelzés vezet el a Kási-várig, amely az ország egyik legnagyobb földvár-maradványa. Belső területe lapos, ovális alakú. Köröskörül rendkívül meredek oldal övezi, alatta alacsonyabb szinten árok fut körbe. A vár, az alatta lévő Kás faluval a Csákok egyik birtokközpontja lehetett a 13-14. században.
Lulla legmagasabb pontja a 288 m magas Flóra-hegy, melyre geodéziai mérőtorony épült. A csodálatos kilátás a piros háromszög jelzésen egy rövid kitérővel érhető el.
Siófok nyugati határában, a Balatonra merőlegesen húzódó völgyben helyezkedik el az 1994 óta védett Töreki Halastavak Természetvédelmi Terület. A 300 hektáros föld legfőbb értéke a Cinege patak, valamint a patakra épült, 10 tóból álló, 36 hektár területű vízrendszer. A territórium jellemzője az élőhelyek nagy változatossága: tó, mocsár, üde kaszáló, száraz gyep és erdő. Ősszel és tavasszal a halastavak pihenő és táplálkozó helyet biztosítanak számtalan, hazánkban nem honos madárnak, melyek vonulás idején nagy tömegben lepik el a környéket. A terület déli határa egy 64 hektáros erdőtömb, nyolcvanéves cseres-tölgyes faállománnyal. 1998-ban készült el a 9000 méteres tanösvény, amely a jellegzetes élőhelyeket mutatja be. Forrás, madármegfigyelő torony és fedett pihenőhelyek várják a kikapcsolódni vágyókat.
A római hódítás az I. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianaeból (Pécs) Arrabonába (Győr) vezető útvonal. Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a "Lacus Pelso" - a Balaton latin neve ez, - ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdőket irtatott ki. A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk e hely említésével. Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, míg a Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes. Rákóczi szabadságharca idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső sarkpontja volt a siófoki erősség. A víz szabályozása 1810-től kezdődött a faluban, majd Beszédes József vízügyi mérnök elképzelése alapján a Sió medrét kitisztogatták, újra malmokat üzemeltettek, a Balaton vízszintje egy métert apadt. 1885-ben kezdődött meg a mai fürdőtelep kiépülése, 1968 óta város.
Túránk végpontja a siófoki Víztorony. 1912-ben indultak meg a város vízvezeték kivitelezésének munkálatai, az ezzel egy időben épült vasbeton szerkezetű, 45 m magas víztornyot Guth Árpád és Gergely Jenő mérnökök tervezték. 1973-ban a vízhálózat korszerűsítése során a belvárosban álló víztorony a vízszolgáltatásban betöltött feladatát befejezte. 1992-ben nyílt meg az ország első vidéki Tourinform irodája a toronyban. 2010-ben kezdődött meg az épület teljes körű rekonstrukciója. Az egykori víztartály helyén kilátó-kávézó és interaktív bemutatóközpont került kialakításra.
A Víztoronytól csak 100 m-re áll a Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom. A rohamosan fejlődő fürdőhely 1903-ban új, nagyobb neoromán templomot kapott. Fejérváry József kanonok száznegyvenezer koronás ajándékával szinte egymaga vállalta az építés költségeit. A kivitelező és tervező Csomay Károly veszprémi építész volt. A templomban található az egész Balaton-vidék legnagyobb orgonája, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő mester készített. 3 manuálos, 36 regiszteres, 2432 síppal.
A Kálmán Imre Emlékháznak helyet adó épületben látta meg a napvilágot 1882. október 24-én a világhírű operett szerző. Az épület földszinti termeiben megtekinthető kiállítás bemutatja Kálmán Imrét, pályafutásának fontosabb állomásait és magánéletének érdekesebb történéseit.
A nyári időszakban oly mértékben megnőtt az üdülés mellett a templom csendjére is vágyók száma, hogy szükségesnek mutatkozott evangélikus templom építése. Józsa Márton lelkész vezetésével vállalkozott a helyi gyülekezet arra, hogy megépíti „Krisztus hajóját”. A népi építészet hagyományait a legmodernebb eszközökkel ötvöző és építészetileg igazi különlegességnek számító templom tervét Makovecz Imre Kossuth díjas építész készítette. A 150 férőhelyes templom oltára hagyományosan Kelet felé fekszik. Az északi kaput a finn testvérek szeretetére emlékezve Soumi-kapunak, a nyugatit német kapunak nevezik. Az építkezés 1990 nyaráig tartott, a stílusban a templomhoz simuló gyülekezeti ház és parókia ünnepélyes átadására 1992-ben került sor.
A Jókai park Siófok legnagyobb parkja, melyet 2006-ban az eredeti tervek szerint újítottak fel. Az árnyas fák és színpompás virágok között kellemes sétát tehet az ide látogató. A park szépségét a mesterséges tó és a zenepavilon emeli.
A balatoni személyhajózás 1846-ban, a Kisfaludy gőzhajó vízre bocsátásával indult meg. Napjainkban a siófoki hajóállomás a Balaton legforgalmasabb kikötője.
