16.2 km,
Jánosipuszta a Batthyányi uradalomban alakult ki. Nagy birkahodály volt itt; 1800 körül néhány magyar és német kisházas telepedett le ide.
Jánosi, a középkori falu sokszor szerepel az okiratokban, mert birtokosai, a Máré-vár urai és a pécsi káptalan gyakran pereskedtek egymással. Miután a török időkben pusztává vált, németek telepedtek le. A szénbányászat elindítását Jánosi Engel Adolfnak köszönheti. Ma Komlóhoz tartozik Mecsekjánosi néven. Hosszú éveket töltött itt Dénes Gizella írónő, regényeiben a baranyai embereket és tájakat szerepeltetve.
Mecsekfalu régi neve Szopok volt, a lakosság kérésére 1928-ban változtatták meg. Az 1954-ben Komlóhoz csatolt kis településnek az okiratok szerint már 1332-ben önálló plébániája volt. A töröknek öt ház adózott. Az elmenekült lakosság helyett németek telepedtek le.
A 2015-ben átadott Sikondai tanösvény nyomvonalán érünk be Sikondára. A mai település csak 1928 óta létezik, amikor a szénbányászati próbafúrások során melegforrást találtak. A gyógyvíz mellett sajátos mikroklímával is rendelkezik, a környező erdőségek miatt a levegője tiszta és páradús. A Mecsek festői völgyében feltörő forrásokra épült exkluzív wellness fürdő és szálloda épült. Szanatóriumot, éttermet, horgásztavakat, üdülőket, gyermek és ifjúsági táborokat és hétvégi házakat találunk itt.
A 66-os úton átkelve a Ciframalom után érjük el a meredek oldalú Nagy-mély-völgyet, a Közép-Mecsek egyik legszebb völgyét. Kis mésztufa lépcsőkön, sziklákon zubogó patak folyik benne.
A Kőlyuk a Nagy-mély-völgy és a Zsidó-völgy találkozásánál, egy hatalmas mészkőszikla hasadékában lévő, már az 1920-as években feltárt barlang, népiesen Király lika. Nem látogatható, 1987-ig a komlói vízellátást szolgálva természetes víztározónak használták. Az orfűi Vízfő-forrás vizét vízvezetéken juttatták el a Vágoti-gerincig, ahol természetes víznyelőbe engedve jutott el az iható víz a barlangba. Innen elvezették Komlóra a dunai vízvezeték elkészültéig.
