28.4 km, n/a
A Koppányvölgy Natúrparkot, Magyarország nyolcadik natúrparkját 2014. szeptemberében avatták fel. A természeti és kulturális értékeket védő, egyúttal az ökoturizmust és a vidékfejlesztést szolgáló több mint 16.000 hektáros terület a Koppány-patak völgyében fekvő tíz település összefogásának eredményeként nyerte el a natúrpark címet. A Balaton déli partjától mindössze 30 kilométerre fekvő Koppányvölgy Natúrpark Külső-Somogy legelmaradottabb aprófalvait fogja össze, ahol, éppen az elmaradottságnak köszönhetően, gazdag helyi örökség maradhatott fenn. A kőkortól kezdve folyamatosan lakott, a római korban számos majorságnak helyet adó völgy különösen természeti, táji értékekben bővelkedik. NATURA 2000 védettségű erdői, a natúrpark aprófalvait felfűző Koppány-patak, a patak mentén található mocsaras rétek számos ritka állat- és növényfajnak adnak otthont, így például a parkot szimbolizáló folyami ráknak, a fekete gólyának, illetve kosborféléknek. A natúrparkot létrehozó és működtető Völgy Hangja Egyesület eddigi munkája nyomán a sváb paraszti kultúra tárgyi értékei helytörténeti gyűjteményekbe kerültek, az általános iskolai testnevelési órákba illesztették a „paprikázás” nevű hagyományos, helyi, népi játékot, és elindult az egykori gyümölcs-tájfajták és egy őshonos baromfifajta génmegőrzési programja is. A természeti értékeken túl főként a helyi épített örökség kiemelkedő: a völgyek elszegényedett, fogyó népességű aprófalvainak régi parasztházai, faluképe viszonylagos épségben maradt fenn.
Az első írásos emlékek 1406-ból maradtak az utókorra Somogyacsáról, a kisnemesek és a veszprémi püspök birtokaként említve. A későbbiekben elnéptelenedett pusztát 1746-ban Padányi Bíró Márton püspök telepítette újra; a század második felében római katolikus templom is épült. A hódoltság utáni időkben nagy számú sokác család talált otthonra a faluban. A község „kapujában”, természetes dombra épült a Kálvária már az első katonai felmérésen (1780-1784) ábrázolásra került.
A József-hegyre, 297 m magasra épített geodéziai mérőtorony az 1970-es években épült. Sajnos már nem látogatható.
Somogydöröcskét először a dömösi prépostság birtokai között említették Villa Diarugsa néven, egy 1138-as oklevélben, az 1400-as években a Döröcske-nembelieké volt a terület. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, a Hunyady család telepített a községbe a német lakosságot. 1836-ban építették a műemlék jellegű evangélikus templomot. 1947-ben sok németet kitelepítettek, helyükre felvidéki magyarokat költöztettek. Somogydöröcske jellegzetes, védett építészeti arculatához tartoznak a századfordulós sváb lakóházak, amelyek eredeti állapotukban maradtak fenn. A templom mellett található „dufartos ház” és a múltat idéző tájházak ugyancsak idegenforgalmi látványosságot hordoznak, a község 1998-ban kapta meg az Európai Falufelújítási Díjat.
A Hunyadi háztól érdemes kitérőt tenni az iható vizet adó Patkó-kúthoz. Öt forrás is ered a völgyben, melyek találkozása kis tavakat képez. Itt állt egy kápolna is, benne egy Mária szoborral. Az évszázados fák sajátságos mikroklímát biztosítanak számos ritka, védett növénynek.
A török hódoltság egyik legjelentősebb és egyre látogatottabb emléke a községtől délre, a Babadag (Öreghegy) déli oldalán, a Cseszmei-erdőben látható Török-kút. A hagyomány szerint agyagcsövek vezették innen a bővizű forrás vizét a Törökkoppány jelentősebb épületeihez. Az alatta levő ifjúsági tábor helyére 2015-ben vadászkastély épült.
A Cseszmei-tótól csak néhány száz méterre fekszik Törökkoppány. A honfoglalást követően a Fajsz nemzetség telepedett le ezen a területen, amely Géza fejedelem idejében Koppány birtoka volt. Az István ellenében lázadó vezér leverése után a király a pannonhalmi apátságnak adományozta a birtokot, az írások ebben az időben villa Cuppan néven említik. Koppány a XV-XVI. században tett szert nagyobb jelentőségre, ekkor épült fel katolikus temploma és vára, melyet a török már 1542-ben ostromolt. Végül a budai pasa 1551-53 között foglalta el a települést, s tette a szandzsák központjává, kiemelve másik hatvan falu közül. A törökök elsősorban a várat építették tovább, Koppány mohamedán vallási épületekkel, két dzsámival és 11 mecsettel gyarapodott. A Tájház a Táncsics Mihály u. 32. szám alatt hűen szemlélteti Törökkoppány múltját.
Szorosad a Koppányvölgy északi oldalán, kisebb dombra települt halmazos falu. 1947-ben a szlovák–magyar lakosságcsere következtében 22 Felvidékről elüldözött családot telepítettek le a községben.
Miklósi első okleveles említése 1332-37-re tehető, a XIV. század végén Kárával együtt a Karai család birtokában volt. 1436-ban Alsó-Miklósi és Felső-Miklósi néven is szerepelt. Az 1700-as évek első felében német telepesek érkeztek Mainzból és Pfalzából. Miklósi két részét egy hatalmas park választja el egymástól, itt az olimpiai bajnok Nagy Tímeáról elnevezett szabadidőpark kapott helyet.
