Az utolsó napon 46 túrázó indult el Szálka központjából a Szekszárdig tartó szakasz leküzdésére. Fényképezkedtünk a szarvassal, majd irány Szekszárd, a 16 napos vándorlás célpontja. A Bükkös erdőig a csapat nagyon együtt haladt, új túratársakkal is ismerkedtünk közben. Féltávtól azonban Szekszárd felé haladva egyre inkább szétrázódott a társaság. A Kálvária dombon azonban mindenkit összevártunk. Itt történt meg az utolsó bélyegző elhelyezése is, amely a Szekszárd nevet viseli. A füzeteket ezek után Fodor Péter nézte át, és igazolta le a teljesítéseket. Közben elindultunk a Vármegyeháza mellett levő borkúthoz, a záróünnepség színhelyére. Máté István képviselő Szekszárd város nevében köszöntött bennünket, ő is alkalomhoz illően, bakancsot húzott. Dományszky Zoltán a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke megköszönte mindenkinek a szervezést és a részvételt, ugyanígy Strasser Péter a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség alelnöke is. A DDP-t 24 fő teljesítette a Vándorlás ideje alatt, azonban voltak akik már korábban megkezdték. 15 olyan túrázó volt, aki első naptól az utolsóig velünk tartottak. Matolcsi György az állandó söprű az ünnepség keretében Szűcs Józseftől és Gida Tibortól egy igazi aranyseprűt kapott, amit ezentúl a hátizsákján hordhat. Az ünnepséget a borkútból való borfogyasztás, koccintás követte, majd állófogadás zárta, ahol szendvics, pogácsa, üdítő, bor, és torta is került az asztalra.
Néhány adat a túráról:
350 km-t mentünk a kitérőkkel együtt,
77 órát gyalogoltunk, 107 órát voltunk úton,
4650 m szintemelkedést küzdöttünk le,
3,3 km/h-s átlagsebességgel haladtunk a túra egésze során, amibe a pihenők is beleértendők, pihenők nélkül ez a szám 4,5 km/h-t jelent
A Vándorlás során több mint 80 ember tartott velünk legalább egy napig.
Általában 25-30 fős létszámmal gyalogoltunk, de utolsó nap 46 indultunk útnak.
